Múlt hétvégén egy kicsit kipróbáltuk, milyen lehet angol házaspárnak lenni. Persze erre már csak a nap végén jöttünk rá, hogy az egész napunk angol módra telt. Reggel malgabo exkollégája elvitt minket golfozni. Nem igazi golfpályára, hanem egy gyakorló terepre, egy úgynevezett "driving range" nevű pályára ahol kis boxokba beállva lehetett gyakorolni hogy milyen messzire tud ütni az ember. Aprópénzes autómatából kis kosárkákba ömlött a golflabda, amit kb. egy óra alatt pöcköltünk el a pályán. A pályáról külön szót kell ejtenem: egy nagyon szép, slendriánul elkerített füves területről van szó, különböző távolságokban elhelyezett zászlókkal, gumikerékkel - amibe az ügyesebbek bele is találhatnak - továbbá a pályán áttotyogó libákkal (goose többesszám geese:)). Namármost az ütögetés eleinte meglehetősen sikertelen volt, ugyanis a labda eltalálása is nehézséget okozott. Aztán valahogy belejöttünk és sikerült egész szépeket pöckölni a lasztiba. Urszuszka létemre hagytam inkább a férfiakat érvényesülni, így nekem nem is lett izomlázam tőle. Egyébként ez a nap volt az első, igazán meleg, napfényes nap amióta itt vagyunk, kabátot sem kellett vennünk. Az utcán elég sok ember lófrált golfütőkkel, hiszen végre lehet menni a természetbe. Apropo golfütő. Egy párti golf tisztességes lejátszásához legalább 4-5 féle ütőre van szükség. Van rövid távolságú ütő (wedge), van távoli ütésekhez használt faütő (wood) és van putter ütő, ami a labda greenen történő lyukba ütéséhez használható. Szóval nem egyszerű kérem. Hazafelé még sétáltunk egyett a Preston parkban, amiről már korábban szó esett, de most felfedeztük a Butterfly Word nevű intézményt is, ami egy sátor a park közepén, alatta trópusi éghajlat, milliónyi tenyésztett lepke és egy-két occccsmány hüllő. A gyerekek ezt nagyon élvezik, én kevésbé, néhány képet azért mellékelek.
Miután hazaértünk, malgabo kibontott egy ale sört és elkezdte nézni a lóversenyt a tévében, ami állítólag itt nagy banzáj. Tényleg az volt. Mialatt zajlott a lóverseny, elkészítettem az angol ebédet, a Shepherd's piet, amit az előző bejegyzésben meg is énekeltem. Miután elfogyott a pie, rájöttünk, hogy ez a nap bizony nagyon angol volt. :)
Utolsó kommentek