Kedves Olvasók!

Eljött a nap, hogy újra hazautazzunk, ezúttal nem csak egyszerű látogatásra, hanem, hogy összekössük életünket és szerelmünk hajója tovaússzon a boldogság folyóján (ahogyan azt egy vérbeli anyakönyvvezető mondaná).

Volt itt minden az elmúlt hónapokban: rettegés a kimondhatatlan nevű vulkántól (amely biztosan akkor fog kitörni újra amikor mi gépre szállunk), legújabban rettegés az árvíztől, bár esküvőnk helyszíne igencsak távol esik a Dunától, ennek ellenére a víz majdnem a fogadó parkolójában volt egy hete. Most pedig már csomagolunk, szendvicset gyártunk, elköszönünk és megyünk haza. Estére már vigyorgó családtagok, magyar földieper és vélhetően 30 fok vár minket.