May the twenty-fourth be with you

Mindenkinek a legjobbakat!

Nagyon kis kellemes ünnepi szériát tudhatunk magunk mögött, Urszusz pedig szokásához híven erőn felül teljesített. Mindketten sokat dolgoztunk, de kis feleségem ezen felül hazaterelte a (mű)fát, mindenféle dekorációkat ajtóra-ablakra-asztalra, beszerezte a hozzávalókat az öt(!!)fogásos menühoz, majd szenteste el is készítette.

Az egyik fogást így is másnapra halasztottuk, továbbá lobbiztam azért, hogy ne főzzön tésztát a levesbe, mert így annyi étel volt, hogy még napokig abból éltünk.
Volt leves, pulyka kétféle (baconbe göngyölt-szilvás meg almás-hagymás), Christmas Pudding és Trifle. A Christmas Puddingra különösen büszkék vagyunk, öröm volt ránézni és az íze-állaga is kitűnő volt. A borítás rajt' sodrófával nyújtott marcipán, bezony.
Kaptok egy képet róla:






















1. ábra The Christmas Pudding

Ment a szkájpolás a családdal ezerrel, szombaton meg a magyar cimborákkal mulattunk Hartlepoolban, jó volt.
Én tudtam pihenni jó sokat, Urszusz sajnos nem, neki kellett menni dolgozni.
Volt Christmas Crackerünk is, ez ilyen nagy szaloncukor-formájú díszes papír, amit a két végénél szét kell húzni, akinél marad a nagy darab, az nyerte. Van benne papírkorona, egy cetlin egy vicc vagy bölcsesség és valami apró játék vagy egyéb, pl. minitükör.
Nem érdemes túl olcsót venni, mert azok bénák. Tudjuk, mert mi olcsót vettünk. :)
 

Itt egyébként egy jó dolog, hogy ha egy ünnep (karácsony, szilveszter) hétvégére esik, a következő hétköznap is szünnap, tehát most a hétfő és a kedd is Bank Holiday volt. Bizonyos boltok azért kinyitnak.

A szilveszter is meghitt hangulatban telt, kétszer is koccintottunk, egyszer 11-kor (amikor is odahaza volt éjfél), másodszor pedig 12-kor. És rájöttem, hogy nálam a lencseevés babonája másképpen működik, így én elsején kihagytam a dolgot, ettem inkább malachasat.

Ja, meg karácsony előtti pénteken Susan hívott minket vendégségbe hozzájuk Thirskbe, nagyon rendes volt tőlük, kellemes este volt, ott is maradtunk éjszakára.
Dave, a vőlegénye is jó arc, egyébként most év végén terveznek összeházasodni.
A vacsi is jó volt, Wellington bélszín meg valami csokis desszert egyenesen Nigella szakácskönyvéből. (Tudjátok, az angol Stahl Judit, hehe) :)
Meg kaptunk egy csokor fagyöngyöt is, aminek nem tudom miért, de nagyon örültem. Talán mert még sosem volt fagyöngyöm és megcsókolhattam alatta a zasszonyt.

Nem is tudom melyik esküvőt várom jobban, Susanét és Dave-ét vagy Williamét és Kate-ét. Ez utóbbira valószínűleg nem kapunk meghívót, de legalább munkaszüneti nap (Bank Holiday) lesz. Sweet.

Egy zárószó a faállítási szokásokról: az angolok már karácsony előtt egy-két héttel felállítják a fát, a nagyon lelkesek már november végén. Leszedni január elsején vagy ötödike-hatodika magasságában szokás.
Mi is akkor fogjuk leszedni, mert aztán....repülünk haza megint! :)




























2. ábra The Xmas Tree

Végezetül küldjünk közösen egy szép nagy brit ünnepi köszöntést Adelaider bloggerkollégának, akit Ausztráliában ért a karácsony és még le is égett a strandon.
Akkor háromra mehet?
Egy...
kettő...
három...

SOD OFF!
:D
 

És lássuk a zászlót tortán is, cukorból:

Igazi angol ízetlen chocolate sponge torta volt icing sugar borítással, de nagyon népszerű voltam vele. :)
Azért elfogyott, mert mindenkivel megígértettem, hogy visz haza magával.
Az icing sugar borításban az a rossz, hogy nagyon gusztusosan néz ki, az ember azt hinnők, hogy marcipán, de hamar rájön, hogy nem az. :(

Ennék már egy jó Rigó Jancsit! (Johnny Thrush?)

 

Hát ezt is megértük.

Egy éve szálltam fel arra a repülőre, ami aztán szintén felszállt.

Majd leszállt.

Angliában.



















1. ábra  The HUNion Jack
 

Tűzijátékról hazajövés, blogon beszámolás!

Angliában november ötödikén ünneplés, Bonfire Night (Guy Fawkes Night) mondás.
Eredet röviden összefoglalás:
Guido "Guy" Fawkes nevű kópé spanokkal 1605-ben angol Parlamentet királlyal együtt felrobbantani tervezés, kereszténységet visszaállítani akarás.
Terv nem sikerülés, Guy Fawkes jól meghalás.
Következő évben király megmenekülés ünneplés, máglyarakás, Guy Fawkes bábu jelképesen elégetés!
























Hagyománnyá válás, azóta minden évben kismókusok apu nyakában ragyogó arccal égre bámulás, nagymókusok haverokkal spangli tekerés, tűzijátékra ráflesselés. Mások barátnővel/feleséggel kimenés, hátulról átkarolás.
Minden korosztály furcsa ételeket evés (ünneplés), tábortűzben krumpli sütés, bepiázás.
Srácok utcán, kert végében házi tűzijátékozás, petárdázás, rám néha frászt hozás.

Tűzijátékot már mindenki látás, így arról most képeket nem feltevés. Képzeletre bízás!

Más:
Guy Fawkes maszk popkultúrába átkerülés, "V mint Vérbosszú" (V for Vendetta) néven képregény, majd film készülés (jó levés).
Főhős angliai totalitáriánus disztópiában szabadságharcosként ügyködés, Guy Fawkes maszk soha le nem vevés, gonosz politikus aprítás, Parlamentet felrobbantani akarás.

"Remember, remember the Fifth of November,
The Gunpowder Treason and Plot,
I know of no reason
Why the Gunpowder Treason
Should ever be forgot."
 

Az angol akcentusokról Urszuszka már írt egy szép hosszú cikket, de a téma szerencsére kimeríthetetlen.

Mostanában több ismerősöm is belinkelte az alábbi videót: a csávó 24 különböző akcentust utánoz, szerintem átkozottul tehetségesen. Először az angliai, amerikai, majd a világ különböző országaiból jövő akcentusokat utánozza/karikírozza, néha rendesen rájátszva a sztereotípiákra.
Az utolsó, a nigériai a kedvencem, azóta próbálom utánozni, többnyire sikertelenül. :)

Ismét egy képriport szeptemberi kirándulásunkról Durhamből.






















 

Ez az a város egyébként, ahová eredetileg kerültem volna a tréning időszak után...ember tervez, a Boots HR végez. Cuki kis város egyébként!
Van egy régi katedrálisuk, a képeken nagyrészt az látható, nekem nagyon tetszik a boltíves árkádokkal körülvett udvar.
A Wear folyó átszeli a várost és a központjában egy éles kanyart ír le, egy félszigetet képezve. Ezen félsziget dombján épült fel a város magját alkotó vár és a katedrális.
A vár ad otthont a Durham University-nek, amelybe egyébként pl. Rowan Atkinson is járt, aki Durham megye szülötte.

A galéria:

 

See you in a bit!
 

Tudjátok, hogy bukott le a német mesterkém Angliában?

Martinit rendelt a pubban:
- Two Martinis, please!
A pultos:
- Dry Martini?
- NICHT DREI, ZWEI!!

:)
Na ezt csak azért írom, mert arról az apró kulturális különbségről szeretnék írni, hogy hogyan mutatják az angolok a számokat.
Az angoloknak ugyanis csak nyolc ujjuk van!
Négy ujj (finger) a jobb kézen, négy a balon, optimális esetben; favágóknál, asztalosoknál nagyobb a diverzitás. És ehhez jön még egy-egy hüvelykujj (thumb). ;)

Míg mi európérek a hármat a hüvelykujj-mutatóujj-középső ujj triásszal mutatjuk, az angolok a hüvelykujjat csak az egyik ujj leszorítására használják.
Tehát a hármat négyféleképpen mutathatják és mutatják. (gyk. mutató-közép-gyűrűs; mutató-közép-kis; mutató-gyűrűs-kis; közép-gyűrűs-kis)
A jeggyűrűt pedig bal kézen hordják, mindenki megkérdezte, hogy miért a jobbon hordom.
Mondtam, azért amiért az út jobb oldalán vezetünk. :)

Képes illusztráció, képanyagunk a zseniális Inglourious Basterds-ból van. (Spoilerveszély!)
Tarantino egyébként megfordítja a viccet, nem tudom hogy szándékosan, ismeri-e a viccet, mindenesetre az ő verziójában az angol mesterkém bukik le Németországban (a filmben a megszállt Franciaországban, csak a teljesség kedvéért).
 

Örvendezzünk!

Vége a Ramadánnak, kezdődhet a dínom-dánom, az Eid il-Fitr!
Ez a muszlimok húsvétja, a szent hónap utáni ünneplés, evés-ivás, adakozás.
A Ramadán az iszlám naptárban a kilencedik hónap, a muszlimok napkeltétől napnyugtáig böjtölnek.
"A hívőknek 30 napos böjtöt kell tartaniuk, amitől a test és a lélek megtisztulását várják. Napkeltétől napnyugtáig tartózkodniuk kell az evéstől, ivástól, dohányzástól, a zenehallgatástól, a nemi kapcsolattól, kerülniük kell a dühöt, az erőszakot, az irigységet, a vágyat, a pletykát. Felmentést csak a 14 éven aluli gyermekek, az utazók, a terhes és szoptatós anyák, a csatában harcolók és a betegek kapnak. Mivel a böjt a nap járásától függ, északabbra fekvő országokban akár hajnali három órától este kilencig is érvényesek lehetnek a tilalmak."

Hogy honnan tudom ilyen jól ezt? Zeeshantól, aki pakisztáni és iszlám vallású.
Zeeshan egyébként egy éves szakmai gyakorlatát tölti nálunk. Sajnáltam szegényt, mert nem lehet könnyű böjtölni azoknak a hívőknek, akik ennyire északon vannak, mivel a Nap augusztusban jóformán alig volt lent, nem csoda, hogy pl. Norvégiában nem államvallás az iszlám. Ráadásul naponta kétszer teázgatunk-kávézgatunk munka közben, plusz a kajákról beszélgetés is része a napi csevejnek, szegény meg nyelheti a nyálát (bár a harcore böjtölők a saját nyálukat sem nyelik le).

Zeeshannak örülök, mert így már nem én vagyok a legbénább, sőt ami azt illeti, segített rádöbbennem, hogy valójában milyen sok mindent tudok már. Persze korántsem mindent, de problémákat már elég jól tudok kezelni, egy bizonyos szintig, amit meg nem, arra ott van Susan, úgyis imád intézkedni meg szervezkedni.
Mostanában azon kaptam magam, hogy hosszan beszélgetek a betegekkel, kollégákkal, sőt viccelődök! Ez milyen már?! Hozza a beígért papírformát a dolog, miszerint "belejön" az ember.

Mesélek kicsit a kollégákról, jó?
Tehát ott hagytuk abba legutóbb, hogy Andy a gyógyszerész srác januárban átment managernek egy másik store-ba, így lehettem én állandó. Májusban elment Emma, helyette megkaptuk Sue-t és Jayne-t a közeli Boots-ból, akikkel egyébként nagyon jó viszonyban vagyunk, egyedül Susan szeretne rivalizálni az ő managerükkel, ezért is volt fontos húzás lenyúlni két alkalmazottját. :)
Sue idősebb, hatvan körüli, nagyon jó arc, Jayne negyvenes, ő is jó arc, van otthon csincsillája is. Susan, Jane, Maxine, Ann, Carol és Caroline állandóak továbbra is, senki nem ment sehova. Jött továbbá Angela, aki nagyon laza, tüsi hajú ötvenes nő, de nagyon sokat dob a hangulaton, folyton nyomja a poénokat, nagyon bírom. Ő Accuracy Checking Technician, egy csomó munkát levesz a gyógyszerészek válláról, mert egy csomó ellenőrzést jogosult elvégezni.
Nyáron nálunk volt Siew, egy ázsiai lány, aki szintén nyári gyakorlatot csinált nálunk, ő csak két hónapig volt, de mindenki imádta, nagyon aranyos és ügyes volt. Nagyon pici, törékeny, szemüveges lány, folyton mosolygott és vicces kínai akcentusa volt.
Nagyon multi-kulti, Zeeshan a szörnyű pakisztáni akcentusával, amit a mai napig alig értek, de ahogy elnézem, a többiek se nagyon; Siew a kínai akcentussal és én a saját hunglish-emmel. Ange meg délről származik, neki is van egy akcentusa.
A város, ahonnan valósi: Weston-super-Mare, mekkora jó név már? Egyébként a Wikipédia szerint onnan származik John Cleese, Roald Dahl és Ritchie Blackmore is.

Egy kép, amit Siew utolsó napján csináltunk emlékbe, Max, Ann és Caroline nincsenek rajta, az öreg fickó rajta Malcolm, a delivery driver.

 



















Hát így éldegélünk mink. :)

Vettem járművet is.
Eredetileg ezt akartam:






















de aztán osztottam-szoroztam, és ez lett belőle:























Nem gyorsul úgy, de azért majdnem. ;) Viszont olcsóbb.

Autók a tenger felé!

Hartlepool a térkép szerint (is) itt van:
Hartlepool
A hely több okból is érdekes.



Kikötőváros, tehát van tengerük --> vannak hajók (ld. képek alant).

2010-ben a város a Tall Ship Race utolsó állomása volt, össznépi mulatság, vurstli, óriáskerék, sör, még több hajó.
A verseny idén Belgiumból indult, Dánia és Norvégia érintésével érkezett Angliába.
Biztos jó muri lehet, az egyik képen az egyik hajó legénysége kártyázgat meg sörözget az egyik hajó fedélzetén. Gondolom a kártya, a sör meg a dohány az, ami miatt ezt az egész hajókázást kitalálták. :)
Képek a galériában, ajánlom Sonkatekercs kapitány szíves figyelmébe.

A múzeumkikötőben horgonyoz továbbá a HMS Trincomalee, egy XIX. század elején épült vitorlás csatahajó. A múzeum épületében berendezett kiállítások és maga a hajó belseje is érdekes időutazást ígér egy magamfajta szárazföldi patkánynak, akinek a víz max. a Balatont meg a Dunát-Tiszát jelenti. Tényleg nagy élmény, például megmozdítani a kormánykereket.
A hajó története angolul olvasható a linkre kattintva.
Tanúja voltam továbbá egy korabeli ágyú elsütésének is, sikerült videót is csinálnom róla. (Fire in the hole!)

Örülök azonban, hogy nem kell a hajón szolgálnom, 15 perc is bőven elég volt a hajó belsejében, a belmagasság az első szinten még csak-csak (kb.180-190 cm lehet, de a belógó gerendák miatt igencsak le kell hajolni). A lentebbi szinteken meg még ennél is szörnyűbb a helyzet.
De a múzeum is, a hajó is iszonyúan érdekes, profin van megcsinálva.

Hartlepool nyilván mindent megtesz, hogy lakói ne arról legyenek híresek, amiről.
A legenda szerint a napóleoni háborúk idején kivégeztek egy majmot, egy elsűllyedt francia hadihajó egyetlen túlélőjét. A majom francia egyenruhába volt öltöztetve, joggal hihették tehát a derék helyiek (gondolom többségben voltak a halászok az antropológusokkal, biológusokkal szemben), hogy ellenséges kémmel állnak szemben.
A csimpánzt az ítélőszék öt év kötél általi halálra ítélte.
A rivális focicsapatok szurkolói előszeretettel nevezik a hartlepooliakat Monkey Hangereknek vagy Chimp Chokereknek. :)
De a csapatot sem kell félteni, a kabalaállatuk H'Angus, a majom. :)
(Tovább olvastam, a H'Angus jelmezben integető faszi utána polgármester lett. Kicsit karrier?)
A rögbicsapatnak szintén egy akasztott majom a jelképe (logoja, hahaha).

Na elég a szövegből, képek: